Nem mind arany, ami sárga – írás és zenei csemege

Úgy hallottam, hogy régen lehetett tudni a polcon lévő üvegről, hogy az orosházi vagy sem. Alakjuk, díszítésük eltért más gyárak termékeitől.

Ez az egyediség újra visszatér az Országos Magyar Méhész Egyesület (OMME) a mézhamisítások elleni kampányának köszönhetően. A magyar minőségi mézért mindent bevet ez a méhész egyesület. Mi az a minden? Egységes üveg, „méhészes” hologram, hatjegyű kaptárazonosítóval ellátott zárszalag. De ezekhez persze csak OMME tag jut. Nem tudom, hogy pontosan mikor kerül a fogyasztókhoz is ilyen üveg, ezért most bemutatom tudósításokon keresztül.

Ebben a bejegyzésben választ kapunk arra is, hogy mi az a hamis méz, és arra is fény derül, hogyan kerüljük el a hamisítványokat. De van egy kis zenei meglepetés is…

Az orosházi O-I Manufactoring Magyarország Üvegipari Kft gyártja a magyar méz szabványüvegét, mely igazán mutatósra sikeredett. A cég kereskedelmi menedzsere, Gyenge Éva hangsúlyozta, hogy a méhészek egyesület szavatolja, hogy az üvegbe kizárólag csak közvetlenül magyar termelőtől származó minőségi méz kerül, mivel az orosházi gyárból csak az OMME megbízólevelével lehet elszállítani az üveget. – Minden megyében lesz mézesüveg-lerakat, a kiosztás módjáról az OMME megyei szaktanácsadóin és a honlapon (www.omme.hu) lehet tájékozódni.

Szóval az üvegekhez jutni kész kaland egy távoli gazdának.

Ez az egységes 730 mililiteres üveg – mely egy kiló méz tárolására alkalmas-, Nagyernyei Attila, a méhészeti egyesület Tolna megyei elnökének ötlete volt. Véleménye szerint azért, mert „a kifogástalan minőségű élelmiszer ugyanis elsőrendű tárolóedényt kíván.” No, ezzel nem is vitatkozom, de azért nem felejthetjük el a fröccsöntött medvét sem. De ha már üvegnél tartunk, akkor a méz kellő mennyiségben még a pálinkás üvegben is jól mutat. (Gondolom ezt nem kell magyaráznom.)

Az üveg. (forrás: omme.hu)

Első és még második ránézésre is ez szabványüveg valóban elsőrendű. Rajta hazánk kontúrja és hatszögletű méhsejtek mellett az OMME emblémája díszíti. Míg grafikája egyedileg tervezett, az üveg alakja a klasszikus uborkásüvegre emlékeztet, mivel ez a legkönnyebben elmosható forma – számol be az Origó – Vállalkozói negyed.

Szintén e lapértesülései szerint a szerszámköltséget az Unió támogatta, ezért a termelők 41 forintos bruttó áron juthatnak az üveghez. A betétdíjak kereskedőtől függően azonban változhatnak. (Szerintem a feltételes módot teljesen felesleges volt alkalmazni…) A kedvező ár miatt üveg hamisítása csak drágább feltételek mellett valósítható meg, így a hamisítóknak nem biztos, hogy megéri majd „után gyártani” az üvegedényeket.

Nem tudom, hogy mennyi üvegre van egy szezonban szükség, de az első szériában legyártott egymillió darab nem hiszem, hogy a héten elfogy…

Szóval úgy tűnik, hogy biztonságban vagyunk, és a szabványüveges mézek tutik lehetnek. De mi van, ha mégsem eredeti a méz? De egyébként is, mi az a mézhamisítás?

Elég gyenge voltam kémiából, ezért nem is próbálom lefordítani „emberi” nyelvre azt az írást, amit az ATOMKI honlapján találtam. Maradok a klasszikus „ctrl+c, ctrl+v módszernél”:

„A méhek a méz alapanyagát főként Calvin-ciklus szerint fotoszintetizáló növényekből gyűjtik, melyek szénizotóp-aránya viszonylag szűk intervallumban változik. Ha a mézbe utólag izo-cukrot kevernek, amelynek szénizotóp-aránya erősen eltér a mézétől, különbséget hoznak létre a teljes méz szénizotóp-aránya és a belőle kivont fehérje szénizotóp-aránya között, míg a hamisítatlan méznél a fehérjekomponens és a teljes méz izotóparánya jól egyezik. Ezen alapul a mézhamisítás felismerése.” Bővebben: ITT

Képletesen.

Ennek kapcsán felmerülhet, hogy ez mind szép és jó, de mit jelent a gyakorlatban? A méz aranysárga, és nem lila, akkor még mindig nem vagyok biztos a dolgomban, hogy eredeti-e a méz. Tausz György írásait szúrom be ide a Jó tudni! elnevezésű portálról. Íme:

Ritkábban, de kapható az ún. “éretlen méz” is. Ilyen mézet se vegyünk, mert ez is jóval hígabb a szokásosnál, bár nem számit hamisítványnak. Ilyenkor is érdemes rákérdezni a méz eredetére, minőségére.

A mézhamisítás legegyszerűbb módja a vizezés. Vásárláskor könnyen ellenőrizhetjük, hogy vizezett mézet vagy eredetit kínálnak. A zárt üveget állítsuk a feje tetejére, és ha a benne lévő buborékok gyorsan haladnak felfelé, a méz túlságosan híg, sok vizet tartalmaz, valószínű, hogy hamisított. Ellenőrzéskor azonban figyelembe kell vennünk, hogy a buborékok mozgását jelentősen befolyásolhatja a méz hőmérséklete is. A lehűtött mézben a buborékok mozgása lelassul, s így már nehezebb megállapítani a vizezést.

Ha a méz illata, zamata, színe és állaga eltér az eredetitől, még inkább legyünk óvatosak, mert valószínű, hogy a mézet melasszal, glicerinnel és mesterséges zamatanyagokkal keverték. Az ilyen hamisítványnak már semmi köze a mézhez!

A mézhamisítás leggyakoribb módja a virágmézként árult műméz. A műméz invertcukorból aromás anyagok (néha zamatos méz) hozzákeverésével és festékanyagok színezésével készül. A hamisítást könnyen felismerhetjük, ha egy kávéskanálnyi mézet tiszta szeszben feloldunk. Amennyiben teljesen oldódik, úgy a méz tiszta. Ellenkező esetben homályos lesz és rövid idő múlva a belekevert anyag leülepedik.

Visszanézve a bejegyzésre elég sok ollózás van benne, de ennek csak az az oka, hogy hitelesen szerettem volna átadni az infókat. Annak meg nem lett volna sok értelme, hogy az egészet úgy írjam le, mintha én riporterkedtem volna. Szóval ez ilyenre sikeredett. Az írás komolyságát feloldva ajánlom figyelmedbe a Méhek együttes Barbie dalát. Kicsit nehezen indul be a nóta, de szerintem megéri meghallgatni a „plasztik ideálról” írt nótát.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük